Minőség Párkapcsolat
Tarr Éva párkapcsolati coachMegváltozok, ha te is!
Nem tagadhatjuk, hogy a férfiak tökéletes nőre vágynak, akik minden elvárásukhoz kiváló érzékkel tudnak idomulni. Minden nő arra vágyik, hogy a férfi olyannyira legyen tökéletes, hogy vacsora után mosogasson el, anélkül, hogy megkérné rá.
Mindannyian valamilyen szinten egy ilyen álmot dédelgetünk, egy hibátlan társról álmodozunk. De van ennek értelme? Miért az a legfőbb vágyunk, hogy a társunk ilyen tökéletes legyen, és ha nem az, akkor rajta: változzon meg. Sokszor gondoljuk ezt, csak éppen nem mondjuk ki. Nincsen varázspálca, és ha lenne is bizonyára beletörne ebbe a feladatba. Ha dühbe gurulunk, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy szavainkat nem megválogatva, világosan a társunk tudomására hozzuk: min kell változtatnia. Sőt sokszor durva viselkedéssel nyomatékosítjuk mindezt. ”Ne várd, hogy megváltozzak, amíg te ilyen vagy!” vagy „Amíg nem változol, pont azt kapod,amit megérdemelsz!” Igen, ilyeneket mondunk, vagy gondolunk. Mert sokszor nem mondjuk ki mit szeretnénk, csak magunkban vágyakozunk arra, hogy társunk majd észreveszi magát és megváltozik. Ilyen éles hangú követelőzések és néma vágyak között élnek párok ezrei.”Bárcsak megváltozna…”
Te elhiszed, hogy az emberek nem tudnak megváltozni? Ne hidd el! Mert igaz, hogy felnőtt korunkra folyamatosan kialakulnak a személyiség jegyeink és a viselkedés formáink, de közben folyamatosan fejlődik a személyiségünk. Az már más kérdés, hogy jó vagy rossz irányba.
De vajon mi a jó, és mi a rossz irány? Ne hidd el azt, ha társad hűtlenkedett, vagy megbízhatatlan pénzügyekben, vagy soha nem segít be a háztartásba, vagy nem tölt veled elég időt, akkor ez már örökre így marad! Ha elhiszed, hogy egy ember a rossz tulajdonságaiban nem tud jó irányú fejlődést mutatni, akkor azzal csakis magadban keltesz egy reménytelenség érzést. Hát, ennél az érzésnél nem sok rosszabb lelki trauma létezik. Reménytelenség. A hiábavalóság. Gondoljunk csak bele, hogy egy ilyen vélekedésünkkel milyen erősen kizárjuk az emberi szabadság létezését. Pont azt, ami az egyetlen eszköz a változáshoz.
Nagyon sok ember változtatja meg, akár gyökeresen az élethez való hozzáállását, a magatartásukat és akár az életmódjukat.
Néhány példa a sok közül, miszerint: Charles Colsoning, a Watergate-ügy egyik vádlottja megbánta a bűneit és egy nemzetközi ügynökséget alapított, amely lelki segítséget nyújt a börtönben rostokolóknak. Vagy az ember, aki előtte felhőtlen életmódot élt, egyszer csak megérinti a halál szele, és képes lesz teljesen átdimenzionálni az életét. Vagy egy beteg, aki a gyógyulásért egy egészen más életmódra tér át. Egy párkapcsolatban viszont az együtt maradásért küzdenek a társak. De a párkapcsolat terén sokkal nehezebb véghez vinni a változást. Hiszen mi van akkor, ha csak az egyikőjük változik? Ha a másik nem értékeli az erőfeszítéseket, sőt észre sem veszi azokat? Itt a végeredmény kettő emberen múlik. Összetettebb a helyzet és ezáltal sokkal nehezebb. Nem egyedül döntök, hogy véghez viszem a változást magamért, vagy sem. Itt már együtt kell haladni az együtt maradás érdekében. De nagyon sok esetben sikerrel jár a változás és jóval örömtelibb élethez vezet.
De miért vágyunk szüntelenül olyan sokan mégis arra, hogy a társunk megváltozzon, amikor egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy ez nem fog menni, hogy nincsen reális esélye.
Azért van ez így, mert:
- nem tudjuk, hogy hogyan induljunk el a változás útján együtt.
- a szeretetüket nem tudjuk megfelelően egymás iránt kifejezni és hasznosítani.
- nem tudjuk jól kifejezni, megfogalmazni a változásra irányuló vágyainkat.
A kérdés az, hogy miképpen és milyen eszközökkel tudjuk a társunkat rávenni a változásra anélkül, hogy manipulálnánk őt.
Ha ezen a ponton elakadtál, tudod hol találsz! Gyere! Segítek!
Legutóbbi hozzászólások