Csodálatos vallomás

Olyan jó lenne ilyeneket hallani:

„Sokat gondolkodtam  a kapcsolatunkon, és rájöttem, hogy nem voltam tökéletes feleség/férj. Sokszor hibáztam és megbántottalak. Nagyon sajnálom mindezt, és remélem, hogy meg tudsz nekem bocsátani. A jövőben igyekszem jobb feleség/férj lenni.”

Te hallottál már ilyet? Esetleg mondtad már te is?

Olyan egyszerűnek tűnik mindez és mégsem az. Ritka az ilyen felismerés és vallomás. Kinek hosszú, kinek rövidebb út kell, hogy eljusson odáig, hogy mindezt meg tudja fogalmazni és a társa tudomására hozni. Mindegy, hogy a másik fél azonnal kifejezi a megbocsátását, vagy kevésbé megértően reagál. A magunk részéről elmondhatjuk, hogy megtettük az első lépést a kettőnket elválasztó falacska ledöntéséhez. Ha túl sok konfliktus volt korábban, a sebek már kellőképpen mélyek, akkor a társunk megkérdőjelezheti az őszinteségünket. Előfordulhat, hogy ezt a feleletet kapjuk: „Ezt már sokszor hallottam tőled!”  vagy „Nem biztos, hogy meg tudok bocsátani.” De akárhogyan is válaszol, legyünk nyugodtak, mert mi a tudomására hoztuk a változtatási szándékunkat. Ha ezután, ennek megfelelően, valóban pozitívan viselkedünk, és valóban változást tapasztal rajtunk, akkor jó esélyünk van arra, hogy egy szép napon, képes lesz megbocsátani a múltbéli hibáinkat.

Viszont a hibáink és a kudarcaink elismerése egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden felelősséget magunkra vállalunk, ami az elromlott, ellaposodott kapcsolatunkhoz vezetett. Azt viszont biztosan elérhetjük, hogy nem fogjuk a jövőben a társunk hibáit felhasználni a mulasztásaink és a hibáink igazolására. Vállaljuk a felelősséget a saját kudarcainkért és bocsánatot kérünk miattuk. Ez a legjobb, amit tehetünk a kapcsolatunk megmentése érdekében. Sokszor változik a dolgokhoz való hozzáállásunk, és egy ilyen vallomásnál is így lehet ezzel az ember. Viszont előfordulhat, hogy a társunk nem kész a változásra való felhívás befogadásra, hiszen nem is kívánható, hogy a társak egy időben együtt lássanak hozzá a falak lebontásához.

Az is lehet, hogy úgy érezzük, hogy a falat jobbára a társunk építette fel és őmiatta jutott oda a kapcsolat ahova. De azt tudni kell, hogy mindenki csak a maga oldalán bonthatja a falat, nem tehetjük meg ezt a másik fél helyett. Igen, gondolhatjuk, hogy egy ilyen kezdeményező vallomás milyen egyszerű és jelentéktelen lépésnek tűnik. .De egy biztos! A helyes irányba vezet, mert megnyitja az utat a pozitív cselekedetek előtt és a társuk is látni fogja, hogy komolyan munkálkodunk a kapcsolatunkon. Ezért aztán arra bátorítanálak, hogy, ha nálatok is van egy ilyen fal, kezd el a saját oldaladon lebontani azt.

Ha elakadnál, csak jelezd és én segítek!