Vörösmarty Mihály (1800-1855).A magyar romantika legnagyobb költője, a XIX.század költőfejedelme. Élete delén, 43 éves korában ismerte meg a 17 éves fiatal lányt, Csajághy Laurát, aki szerető felesége, életének társa lett, s derűs lényével bearanyozta a  költő utolsó éveit.

Édes kis Nőm!

Tudod-e, hogy két napja vagy inkább két éjjele, hogy nem láttalak? Oly különösen vagyok nélküled, mintha valami hibáznék belőlem. De most erről sokat nem írhatok, csak azt adom tudtodra, hogy ( amennyire Nélküled lehetett) tegnap kellemes helyen, jó társaságban, a legszebb időben egy igen jó napot töltöttem. A Nyitrán és a Vágon csónakáztunk le szép holdvilágnál. Legalább csak ekkor lettél volna velünk! Mellettünk egy más csónakban folyvást szólt a zene. Mennyei este volt. De a vadászat! sajnáld szegény férjedet, semmit sem lőtt: de ez Neked nem baj: mert Téged épen úgy szeret, mintha legjobban vadászott volna. Szalonka elég volt, de oly szilaj, mint Te egykor voltál: egy sem akart illőleg bevárni.

Ígéretemet megtartom. Küldök Lajos által sült halat, de nem kicsit, hanem jókorát, s nem is egyet, hanem kettőt. Csókollak mindnyájatokat.

 

Kép: Vörösmarty Mihály

x

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, amelyek segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ