Mindannyian így vagyunk ezzel. Annyira vágyjuk ezt az érzést, hogy amikor a párkapcsolatunkban nem érezhetjük ezt, akkor azt mondjuk, hogy: „elegem van.”
Jó embernek csak akkor érezhetjük magunkat, ha társunktól, környezetünktől gyakran kapunk visszajelzéseket, miszerint jó társak, jó szülők, jó barátok, vagy éppen jó munkatársak vagyunk. Ha például azt mondja a társunk, hogy: „elégedett vagyok a közös életünkkel” vagy „olyan jó, hogy hazaérkeztél!” vagy „Hálás vagyok neked a közös élményekért, a szeretetedért, a törődésedért és az erőfeszítéseidért.” Mindez abban erősíthet meg bennünket, hogy bizony jó emberek vagyunk. Ami a legszebb mindebben, hogy ilyenkor a párunkat is csodálatosnak tartjuk. Ilyenkor minden olyan szép!
Sokszor elég, ha felismerjük, hogy konfliktus estén a vádaskodás nem vezet semmi jóra. Inkább érdemes ara figyelniük, hogy valójában mit szeretünk a másikban. Még ha ilyenkor nehéz is megtenni, de érdemes felszínre hozni a másik jó tulajdonságait. Hiszen, ha ismét képesek leszünk egymásra figyelni, szinte úgy érezzük, hogy minden megváltozik. Megtanulunk a szeretetet és a megbecsülést közvetíteni a másik felé, mint ahogyan azt a jó emberek érdemlik.
Tudom, hogy te is jó ember, vagy! De nem árt megkérdezni magadtól, hogy:
– Elég szeretetet adok a környezetemnek?
– Sok jó szándék van bennem?
– Teszek olyat, amiért hálásak lehetnek nekem?
Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, akkor arra kérlek, hogy becsüld meg önmagad, mert a jó emberekre bizony nagy szükség van mindenütt.
Lásd meg magadban és a környezetedben, és legfőképpen a párodban is ezeket az értékeket és becsüld, szeresd a jó embereket!
Legutóbbi hozzászólások